Leírás

A RapiChek HomeCare – Atlas Vesefunkció teszt a vizeletminták kreatinin, fehérje és vizelet fajsúlyának ellenőrzésére szolgáló, a vesebetegségek és -problémák diagnosztizálását segítő tesztcsíkokat tartalmaz. A teszt a csomagoláson nyomtatott színskálával való vizuális összehasonlítással ad eredményt.

LEÍRÁS

A vesék bab alakú szervek, amelyek mindegyike körülbelül ökölnyi méretű. A hát közepe táján, közvetlenül a bordakosár alatt találhatók. A vesék kiszűrik a víztermékeket és a felesleges vizet a vérből, és ennek eredményeként vizeletet termelnek. A vizelet az uréternek nevezett csöveken keresztül a húgyhólyagba áramlik. A húgyhólyag tárolja a vizeletet, amely a vizelés során a húgycsövön keresztül távozik. Egy átlagos felnőtt naponta 0,8 és 2,6 liter közötti mennyiséget ürít, attól
függően, hogy milyen folyadékot fogyaszt. Az éjszaka képződő mennyiség körülbelül fele a nappal képződő mennyiségnek. A vesében található apró egységek, az úgynevezett nefronok a tényleges szűrőegységek. Minden vesében körülbelül egymillió nef
ron található. A legtöbb vesebetegség a nefronokat támadja meg, megváltoztatva azok vérszűrő és vizelettermelő
képességét..

A vesebetegség gyakori okai:

1. Cukorbetegség
2. Magas vérnyomás
3. Mérgezések
4. Bizonyos gyógyszerek
5. Rák

MILYEN TÍPUSÚ ÉS SÚLYOSSÁGÚ VESEBETEGSÉGEK VANNAK?

1. Akut veseelégtelenség (AFR):
Ez a típus gyorsan és hirtelen következik be. Ez a bekövetkezhet olyan baleset következtében, amely a vesét megséríti, a vese elvesztése sok vérveszteség, valamint egyes mérgek és gyógyszerek hatására. Akut veseelégtelenség a veseműködés végleges elvesztéséhez vezethet, de még mindig lehet visszafordítható, ha a vesék nem károsodtak súlyosan.

2. Krónikus vesebetegség (CKD):
Ez a típus a veseműködés fokozatos elvesztésével jár. Lassan történik, és évekig észrevétlenül maradhat. A CKD-ben szenvedő emberek hajlamosabbak a szívrohamra és a stroke-ra. A legtöbb veseprobléma ebbe a kategóriába tartozik.

3. Végstádiumú vesebetegség (ESRD):
Ez az állapot teljes vagy a veseműködés majdnem teljes, végleges elvesztésével jár. Dialízis vagy transzplantáció létfontosságú az ESRD-ben szenvedők számára az életben maradáshoz.

MIK A VESEBETEGSÉG JELEI?

A vesebetegség korai szakaszában az emberek általában egyáltalán nem érzik magukat betegnek. Ha a betegség súlyosbodik, az érintettek a következő tünetek bármelyikét tapasztalhatják:
• Gyakrabban, vagy ritkábban kell vizelni.
• Fáradtságérzet vagy viszketés (nem tud pihenni).
• Étvágytalanság / hányinger és hányás
• A kezek vagy a lábak megduzzadhatnak vagy zsibbadhatnak.
• Álmosság vagy koncentrációs zavarok
• A bőr elsötétedése
• Izomgörcsök (fájdalmas és önkéntelen izomösszehúzódás).

HOGYAN LEHET KONTROLLÁLNI A KRÓNIKUS VESEBETEGSÉGET?

A vesebetegség korai szakaszában a betegek tehetnek bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy veséik tovább bírják. Mivel a CKD-s betegek hajlamosak a szívrohamra, a stroke-ra és a vérszegénységre (olyan állapot, amikor a vér nem tartalmaz elegendő vörösvértestet), gondoskodniuk kell arról, hogy minimalizálják azokat a tényezőket, amelyek növelik az ilyen
állapotok kockázatát.

Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogyan lehet minimalizálni a CKD kockázatát:
• A vércukorszint ellenőrzése
• Vérnyomás ellenőrzése
• Alacsony fehérjetartalmú diéta követése
• Egészséges koleszterinszint fenntartása a vérben
• A dohányzásról való leszokás

HOGYAN KELL TESZTELNI A VESEELÉGTELENSÉGET:

A veseelégtelenség azt jelenti, hogy a vese az alábbi funkciók közül egyet vagy többet elveszít:

1. Szűrési képesség: A normál nefronok gátként működnek a vörösvértestek és a nagy molekulák, például a fehérjék számára. Ennek a képességnek az elvesztése azt jelenti, hogy a vizeletben valószínűleg fehérje és/vagy vörösvértestek láthatók. Mivel a fehérje jelenik meg először, a vörösvértestek pedig későbbi stádiumban jelennek meg, a vizeletben lévő fehérje vizsgálata a veseelégtelenség diagnosztikai eszközének tekinthető.

2. Koncentráló képesség: A szűrés után a vese a szűrlet közel 99%-át visszaszívja a vérbe, hogy a test folyadékát visszatartsa. Ennek a képességnek az elvesztése azt jelenti, hogy a szervezet több vizet veszít. Ennek egyértelmű jelei a megnövekedett vizelési gyakoriság és a hígabb vizelet. A vizelet koncentrációjának mérésére szolgál a fajsúlyvizsgálat.

3. A melléktermékek eltávolítása: a vesék egyik fő feladata, hogy segítsenek a szervezetnek megszabadulni az anyagcsere salakanya
goktól; ezek közül a legismertebbek a karbamid és a kreatinin. Ez a két vegyület általában magas koncentrációban van jelen a vizeletben. Ha alacsony szinten vannak a vizeletben, az azt jelenti, hogy nem szűrik ki őket, és még mindig a vérben vannak. A karbamid a fehérje, míg a kreatinin az izmok energiaanyagcseréjének mellékterméke. Ennek megfelelően a karbamid koncentrációját befolyásolhatja az étrendben bevitt fehérje mennyisége. Ennek alapján a kreatinin a veseelégtelenség specifikusabb vizsgálatának tekinthető.

VIZSGÁLATI ELV ÉS VÁRHATÓ ÉRTÉKEK

Kreatinin: Ebben a vizsgálatban a kreatinin lúgos állapotban kreatininindikátorral (nátrium-pikrát) reagál, és lilásbarna színű
komplexet képez. A kreatinin koncentrációjaegyenesen arányos a tesztpárna színintenzitásával.

Fajlagos sűrűség: Ez a vizsgálat bizonyos előkezelt polielektrolitok látszólagos pKa-változásán alapul az ionkoncentráció függvényében. Indikátor jelenlétében a színek az alacsony ionkoncentrációjú vizeletben mélykék-zöldtől a növekvő ionkoncentrációjú vizeletben zöld és sárgászöld színig terjednek. A véletlenszerűen gyűjtött vizelet fajsúlya 1,003-1,040 között változhat. Egészséges, normális táplálkozással és folyadékbevitellel rendelkező felnőttek huszonnégy órás vizeletének fajsúlya 1,016-1,022 között van. Súlyos vesekárosodás esetén a fajsúlyt 1,010-ben, a glomeruláris filtrát értékében határozzák meg.

Fehérje: Ez a reakció a pH-indikátorok “fehérje hibája” néven ismert jelenségen alapul, amikor egy erősen pufferelt indikátor fehérjék (anionok) jelenlétében megváltoztatja a színét, mivel az indikátor hidrogénionokat szabadít fel a fehérjére. Állandó pH-érték mellett bármilyen zöld szín kialakulása a fehérje jelenlétének köszönhető. A színek a sárgától a sárgászöldig terjednek a negatív eredmények esetében, és a zöldtől a zöldkéktől a pozitív eredmények esetében. Egy normális vese 1-14 mg/dl fehérjét választ ki. Bármely blokknak megfelelő, nyomnál nagyobb szín jelentős proteinuriát jelez. Magas fajsúlyú vizelet esetén a vizsgálati terület leginkább a nyomjelző színű blokknak felelhet meg, még akkor is, ha csak normál fehérjekoncentráció van jelen.

TESZTELÉS

MINTAGYŰJTÉS ÉS ELŐKÉSZÍTÉS:
Vegyen friss vizeletmintát tiszta és száraz, eldobható edénybe. Győződjön meg róla, hogy a tartályon nincs nyoma mosószernek. A vizeletet a gyűjtés után a lehető leghamarabb vizsgálja meg.

Vegye ki a tesztcsíkot a tasakból. Ismerkedjen meg a kreatinin, a fajsúly és a kreatinin reakcióterületének helyzetével. Fehérje. A sötétbézs színű reakcióterület a kreatininé, a sárga színű a reakcióterület a fajsúlyt, a sárgászöld pedig a fehérjét jelöli. Ismerkedjen meg a tasakon lévő színskálával is.

Mártsa a tesztcsíkot a vizeletbe, amíg a reakcióterületeket teljesen el nem fedi, legfeljebb 1 másodpercig.

Vegye ki a mérőpálcát a vizeletből, és a tesztcsíkot a pohár peremére koppintva távolítsa el a felesleges vizeletet, majd helyezze vízszintesen, a reakcióterületekkel felfelé.

Hagyja a csíkot 30-60 másodpercig, hogy a reakció lejátszódjon.

Olvassa le az eredményeket a csíkon lévő reakció színének és a táblázat színének összehasonlításával. Összehasonlítás közben tartsa a csíkot vízszintes helyzetben, hogy elkerülje a színek esetleges keveredését a csík két reakcióterülete között.

Határozza meg a színtáblán a legjobb színmegfeleltetést és a megfelelő koncentrációtartományt. A csak a reakcióterület szélein
megjelenő színváltozás azt jelzi, hogy a reakció nem megfelelően zajlott le, ezért javasoljuk a teszt újbóli elvégzését egy másik csíkkal. A 60 másodperc után leolvasott eredmények nem érvényesek.