A dedikált probiotikumokkal új lehetőségek nyílhatnak

Ma az antibiotikum kezelések kapcsán szinte mindenki alkalmaz probiotikumot az egészséges bélflóra helyreállításának támogatására. Nem mindegy azonban, hogy milyet! Célzott kezelési ajánlások híján a korábban jellemző, 4-6 probiotikum törzs 0,1- 1 milliárd aktív élőflóráját tartalmazó termékek helyett érdemes a 14 baktérium törzset és 6 – 50 milliárd aktív élőflórát tartalmazó probiotikumokat választani! Ezekkel kiemelkedő támogatást lehet biztosítani a bélflóra diverzitásának általános helyreállításához (ilyenek az USA egyik vezető gyártójának, a Nature’s Truth-nak GMO-mentes, vegán probiotikumai).

Kevesen vannak azonban tisztában azzal a ténnyel, hogy a szervezetünkben élő baktériumok sokkal több funkció szabályozásáért felelősek, mint amit korábban ismertünk. A szervezetünkkel összhangban élő mikroorganizmusok egyensúlyának felbomlása számos kórkép (anyagcserebetegségek, elhízás, szív-, érrendszeri betegségek, immunbetegség, onkológiai elváltozás, neurodegeneratív betegségek) kialakulásának forrása lehet.

Ma már tudjuk azt is, hogy a mikrobiom rendellenes megváltozása (diszbiózis) negatívan befolyásolja a nők teherbe esésének esélyét.

Probiotikumok és terhesség

Az utóbbi évtizedek környezeti hatásai, életmódunk és táplálkozási szokásaink változása, valamint a minél inkább kitolt babavállalási időszak mind-mind kedvezőtlen hatással vannak a termékenységre. Egyre több párnak okoz gondot a teherbe esés: több hónapos sikertelen próbálkozás után megkezdődik a különböző szakemberek, nőgyógyászok, centrumok felkeresése, számos kiegészítő vizsgálat, jönnek a komoly gyógyszeres, hormonális kezelések, majd a mesterséges beavatkozások.

Nem véletlen, hogy a tudományos kutatások átfogóan próbálják megismerni a fertilitás folyamatának teljes spektrumát, a potenciális problémák hátterét, és átlátni azokat az akadályokat és szervi okokat, amelyek fennállása kisebb-nagyobb mértékben hozzájárulnak a csökkent megtermékenyülési esélyhez.

Az egyik ilyen fókusz terület a mikrobiom kutatása. Köztudott, hogy a hüvelybaktériumok egyensúlyának felbomlása különböző, elsősorban hüvelyi fertőzéseknek ad teret, melyek hátrányosan befolyásolják a sikereket, azonban a világszerte zajló kutatások ennél összetettebb folyamatokra is rávilágítottak. A fertilitási kutatásokban kontinensünkön a spanyol kutatók játszanak kiemelkedő szerepet, a világ legnagyobb termékenységi klinika hálózata is ott működik. Velük együttműködésben sikerült a kutatók tudását a gyakorlatba is átültetni egy élenjáró spanyol terhesvitamin család kifejlesztésével.

Milyen területeken befolyásolja a mikrobiom a reproduktív és a hormonális működést?

Említésre került, hogy a humán mikrobióta egyensúlyhiánya összefüggésbe hozható bizonyos endokrin és metabolikus rendellenességekkel. Ezek például az elhízás és a cukorbetegség, a policisztás ovárium szindróma (PCOS), az endometriális hiperplázia vagy az endometriózis.¹⁴  Ezek, különböző mértékben, de hátrányosan befolyásolják a sikeres teherbeesést.

A mikrobióta β-glükuronidáz kiválasztása szabályozhatja a szervezetben keringő ösztrogének szintjét, hozzájárulva a hormon-dependens infertilitáshoz.  (Ez az enzim az ösztrogéneket aktív formájukban dekonjugálja, lehetővé téve számukra, hogy receptoraikhoz kötődjenek. Diszbiózis esetén csökken az enzimtermelés, a dekonjugáció és ezáltal a keringő ösztrogének mennyisége is.)¹⁴

Probiotikumok és a gyermekvállalás

A „jó” baktériumflóra három területen játszik fontos szerepet:

1, Hüvelyi mikrobióta: az egészséges hüvelyben a Lactobacillus nemzetség dominál a mikroorganizmus közösség kialakításában⁷. Ha megszűnik a dominancia, az negatívan hat a hüvelyi pH-ra. Ezzel pedig a kórokozókkal szemben egy igen fontos védelmi vonal szűnik meg.

2, Endometriális mikrobióta: a Lactobacillus-populáció dominanciája vagy csökkenése összefüggésbe hozható az embrió beültetés sikerével vagy sikertelenségével asszisztált reprodukció esetén, illetve a korai spontán abortusszal ^8,9.

3, Placenta mikrobióta: a placenta működésének kialakítása és fenntartása kritikus fontosságú a magzat növekedése, fejlődése és túlélése szempontjából¹⁰.  A  Latobacillus dominanciájú placentáris mikrobióta nem patogén mikróbákból¹¹ áll. A placentáris mikrobiom változásai összefüggést mutatnak egy kialakuló chorioamnionitis¹² (magzatburok gyulladás), és annak súlyossága között.

Ezek alapján belátható, hogy a nem optimális mikrobiom, ezen belül is a Lactobacillusok dominanciájának hiánya negatívan hat a termékenységre, ezért szükséges a pótlás az optimális működés fenntartásához /visszaállításához.

Milyen módon lehet hatékonyan visszaállítani a megfelelő mikrobiomot?

Elsőre úgy tűnhet, hogy a legegyszerűbb megoldás a helyi hatású (lokális) probiotikumok használata. Ezzel a módszerrel gyorsan be lehet juttatni a probiotikumokat, ugyanakkor tartós hatást mégis a szájon át szedett, a szervezetet egészében kezelő probiotikumokkal lehet elérni. A helyileg beadott probiotikumok ugyanis csak a hüvelyben produkálnak hatást, ráadásul „agresszívebb” változást jelentenek a már megtelepedett mikroorganizmusok számára.

Az orális probiotikumokra jellemző, hogy mind szisztémás, mind helyi hatást kifejtenek, ezért hatásuk tartós mind a reproduktív-, mind a bélrendszerben. Ezáltal hatékonyabbak a bakteriális vaginózis és endometriózis ellen, valamint kevésbé agresszívek a már kialakult mikrobiommal szemben; egyszóval ez a természetes kolonizációs útvonal.¹⁵

Mikor kezd(het)jük el a Lactobacillusokkal való kezelést?

A Lactobacillust leginkább a petefészek-stimuláció kezdetétől kell elkezdeni, de legalább 12 héttel a tervezett beültetés előtt.

 A beültetés ciklusában javasolt a dózis növelése a kimondottan erre kifejlesztett termékkekel. A beültetés sikere és a terhesség megmaradása ^2-4 összefüggést mutat az endometriális mikrobióta Lactobacillus-dominanciájával.

Ajánlott a kezelés folytatása a terhesség alatt is, mivel a vetélések és koraszülések megelőzésében a probiotikumoknak jótékony hatása van¹.

A termékenységi kezelésekben részt vevő szakemberek többsége már ismeri a probiotikumok fontosságát, és figyelembe veszi a mikrobiom állapotát is a termékenységi problémák okainak kivizsgálásakor. A probiotikum kutatások többnyire a Lactobacillus és a  Bifido baktérium törzseket vizsgálják, a lactobacillusok szerepe már igazolt a termékenységi folyamatokban^15-16.  A tanulmányok szerint a terhességre való felkészüléskor a L. rhamnosus, a L. crispatus és a  L. plantarum szerepe mérvadó, míg az áldott állapot során a L. rhamnosus és a L. reuteri szedése segíti a megfelelő mikrobiom fenntartását.

Már létezik olyan spanyol étrend-kiegészítő család is, amely Európában elsőként tartalmazza mind a négy lactobacillus törzset, valamint egyes termékei egyúttal inozitolokat is.  Utóbbiakat általában a kezelések megkezdésétől a sikeres megtermékenyülésig célszerű alkalmazni.

Korábban több különböző terméket kellett kombinálni a különböző célok elérésére, míg az új spanyol étrend-kiegészítő esetében egy termékben található meg minden szükséges hatóanyag a sikeres termékenység, a babavárás és a várandósság minden fázisára, immáron probiotikumokkal együtt.

Minden családtervezés előtt álló nő számára fontos az egészséges mikrobiom fenntartása, de ez kiemelten fontos azok számára, akik reprodukciós problémákkal küzdenek.

Irodalom

1. Moreno, I. et al. Evidence that the endometrial microbiota has an effect on implantation success or failure. Am. J. Obstet. Gynecol. 215, 684–703 (2016).
2. Ravel, J. et al. Vaginal microbiome of reproductive-age women. Proc. Natl. Acad. Sci. 108, 4680–4687 (2011).
3. Romero, R. et al. The vaginal microbiota of pregnant women who subsequently have spontaneous preterm labor and delivery and those with a normal delivery at term. Microbiome 2, 18 (2014).
4. Romero, R., Chaiworapongsa, T., Kuivaniemi, H. & Tromp, G. Bacterial vaginosis, the inflammatory response and the risk of preterm birth: a role for genetic epidemiology in the prevention of preterm birth. Am. J. Obstet. Gynecol. 190, 1509–1519 (2004).
5. Falcinelli, S. et al. Dietary lipid content reorganizes gut microbiota and probiotic L. rhamnosus attenuates obesity and enhances catabolic hormonal milieu in zebrafish. Sci. Rep. 7, 5512 (2017).
6. Melgaço, A. C. C. et al. Potential of Maintaining  a Healthy Vaginal Environment by Two Lactobacillus Strains Isolated from Cocoa Fermentation. BioMed Res. Int. 2018, 1–14 (2018).
7. de Goffau, M. C. et al. Recognizing the reagent microbiome. Nat. Microbiol. 3, 851–853 (2018).
8. Falagas, M. E., Betsi, G. I. & Athanasiou, S. Probiotics for the treatment of women with bacterial vaginosis. Clin. Microbiol. Infect. 13, 657–664 (2007).
9. Bohbot, J. M. & Cardot, J. M. Vaginal Impact of the Oral Administration of Total Freeze-Dried Culture of LCR 35 in Healthy Women. Infect. Dis. Obstet. Gynecol. 2012, 1–4 (2012).
10. Yang, S. et al. Is There a Role for Probiotics in the Prevention of Preterm Birth? Front. Immunol. 6, (2015).
11. Dhanasekar, K. R., Shilpa, B., Gomathy, N.  & Kundavi, S. Prenatal Probiotics: The Way Forward in Prevention of Preterm Birth. J. Clin. Gynecol. Obstet. 8, 63–69 (2019).
12. Albillos, A., de Gottardi, A. & Rescigno, M. The gut-liver axis in liver disease: Pathophysiological basis for therapy. J. Hepatol. 72, 558–577 (2020).
13. Floch, M. H., Ringel, Y. & Walker, W. A. The microbiota in gastrointestinal pathophysiology implications for human health, prebiotics, probiotics, and dysbiosis. (2017).
14. López-Moreno, A. & Aguilera, M. Probiotics Dietary Supplementation for Modulating Endocrine and Fertility Microbiota Dysbiosis. Nutrients 12, 757 (2020).
15. Jang, S.-E. et al. Lactobacillus rhamnosus HN001 and Lactobacillus acidophilus La-14 Attenuate Gardnerella vaginalis- Infected Bacterial Vaginosis in Mice. Nutrients 9, 531 (2017).
16. Koedooder R, Singer M, Schoenmakers S, Savelkoul PHM, Morré SA, de Jonge JD, et al. The vaginal microbiome as a predictor for outcome of in vitro fertilization with or without intracytoplasmic sperm injection: a prospective study. Human Reproduction. 2019 Jun 4;34(6):1042–54.
17. Vazquez, F.; Fernández-Blázquez, A.; García, B. Vaginosis. Microbiota vaginal. Enferm. Infecc. Microbiol. Clin. 2019,         37, 592–601.